VÉGE LEHET A NAGYÜZEMI ÁLLATTARTÁSNAK?

Svájcban a múlt héten népszavazást tartottak arról, hogy szigorítsák, vagy akár teljesen megszüntessék a nagyüzemi állattenyésztést.

Az ország történelmet írt azzal, hogy kikérte a lakosság véleményét abban a kérdésben, hogy szükséges-e az állattenyésztő telepeken szigorúbb előírásokat bevezetni.


Svájcban egy átlagos tejtermelő gazdaságban mindössze 24 tehén van (szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez a szám 300 és Németországgal, ahol 250). Az országban azt is szabályozták már, hogy egyetlen gazdaság sem tarthat 300 borjúnál, 1500 sertésnél vagy 27 000 brojlercsirkénél többet, függetlenül attól, hogy mekkora a telephely vagy a gazdaság területe.



A svájci állattenyésztőkre már most is a legszigorúbb állatjóléti előírások vonatkoznak és náluk tiltották be először a világon, 1996-ban a tojótyúkok tárolására szolgáló ketreceket. (Jelenleg az Egyesült Államok 10 állama tette ugyanezt és Dánia éppen a múlt héten jelentette be az erre vonatkozó terveket).


A Sentience Politics politikai szervezet, a Zöld Párt és a különböző svájci civil szervezetek által közösen kidolgozott módosítási javaslat, - amely egyébként 25 éves átmeneti időszakot tenne lehetővé - előírná a gazdaságoknak, hogy biztosítsák az állatok igény szerinti szabad kijutását a levegőre, a különböző állatfajokra szabott megfelelő tartási körülményeket és telephelyeket, valamint azt is, hogy az állatok teljes vágási folyamata - a szállítást is beleértve – humánus legyen. Szabályoznák ezenkívül az egyes területeken tartott állatok számát is. Javaslatuk szerint a sertések számát bármely karámban vagy istállóban 1000-re, a tojótyúkokét pedig 2000-re korlátoznák.


A svájci kormány becslései szerint mindössze 3300 svájci gazdaságnak – nagyjából a gazdaságok 6,6%-ának – kellene jelentősen csökkentenie az állományát, vagy növelnie az állattartási területük méretét. Az állattartók ugyanakkor jelezték, hogy az állattartás költségei így nagyban emelkednének és emiatt természetesen a fogyasztói árakkal sem lenne másként. A felmérések szerint a fogyasztók azonban még nem állnak készen arra, hogy sokkal többet fizessenek az élelmiszerekért.


A javaslat tartalmaz egy rendelkezést is, amely előírja, hogy minden importált állati terméknek ugyanazoknak a szabványoknak kell megfelelnie, mint a hazaiaknak, de a kritikusok azzal érvelnek, hogy az import továbbra is olcsóbb lenne, és ennek hatására a hús, a tojás, valamint a tej piaca a külföldi termelők felé tolódna el. Félő, hogy ha a svájci gazdák nem tudnának versenyképesek maradni, akkor a fogyasztók egyre inkább a külföldről származó állati termékekkel fedeznék majd szükségleteiket, ahol az állatjólét szintje általában alacsonyabb, mint Svájcban.


Nem Svájc az egyetlen ország, ahol komoly változások várhatóak az állattenyésztés területén. Augusztus végén Spanyolország lett az első európai ország, amely videokamerás megfigyelést írt elő a vágóhidakon, szeptember elején pedig a holland Haarlem városa volt az első, amely megtiltotta a hús reklámozását. Idén tavasszal Arizonában (Egyesült Államok) betiltották a tyúkketrecek használatát. Az Európai Bizottság is kapott az alkalmon és erre reflektálva bejelentette, hogy felül fogja vizsgálni az összes haszonállat-jóléti uniós jogszabályt.


A népszavazás eredményéről a következő blogbejegyzésünkben olvashatnak.