Ahogy előző cikkünkben részletesen beszámoltunk róla, a svájci kormány szeptember végén népszavazást tartott arról, hogy alkotmányos törvénybe iktassák-e a haszonállatok méltóságának még szigorúbb védelmét és egyben a nagyüzemi állattartás betiltását.
Az országban egyébként már így is számos szigorú állatjóléti törvény létezik.
A svájci szavazók 62,86%-a végül a nagyüzemi gazdálkodás betiltása ellen tette le voksát.
Különleges helyzet állt elő az országban, hiszen a nép dönthetett az állatok sorsáról és az állattenyésztők helyzetéről. A szavazók most elutasították a további szigorításokat és a szavazás eredménye rávilágított arra, hogy a lakosság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás betiltása milyen negatív hatásokkal járna, mit jelentene például az élelmiszerárakra nézve. A termelők csak úgy tudták volna betartani a szigorúbb előírásokat, ha jóval magasabb áron adják el az előállított termékeiket, amire a fogyasztók még nincsenek felkészülve.
A szavazás eredménye azt is igazolta, hogy erős félelmek alakultak ki amiatt is, hogy a törvény életbe lépése után beáramlanak az országba a jóval olcsóbb külföldi termékek, annak ellenére, hogy a tilalom azt jelentette volna, hogy a külföldről érkező állati termékeknek és az azokat előállító állattenyésztőknek és termelőknek is meg kellett volna felelniük az új, szigorúbb szabványoknak.
A gazdálkodói szakszervezetek is tiltakoztak a nagyüzemi gazdálkodás betiltása ellen, és azzal érveltek, hogy a svájci állatjóléti előírások és szabályok már most is túl szigorúak.
A nemmel szavazók száma egyébként jóval több, mint amit az előrejelzések mutattak.
A svájci belügyminiszter, Alain Berset a szavazás után kijelentette: „A közvélemény úgy ítélte meg, hogy hazánkban tiszteletben tartják az állatok méltóságát, és jólétüket a jelenlegi jogszabályok is kellőképpen védik.”
Ha szeretne időben felkészülni az állattenyésztésben és gazdálkodásban várható változásokra, keressen minket, hogy tanácsot adjunk, hogyan érdemes!