A napokban az új-zélandi kormány törvényjavaslatot nyújtott be a mezőgazdaságban tartott állatok okozta üvegházhatású gázok kibocsátásának megadóztatására. Ha elfogadják, ez lesz a világon az első ilyen jellegű adónem – írja a portfolio.hu.
Az új adónem a gazdálkodókat 2025-től terhelné és az állatok böfögéséből, szellentéséből és vizeletéből származó üvegházhatást okozó gázok után kellene megfizetni. Az adó mértékét és számítási módját még nem állapították meg, de az állattartók már tiltakoznak a javaslat ellen.
Új-Zélandon ötmillióan élnek, de legalább 10 millió tejhasznú szarvasmarhát és 26 millió birkát tartanak. Tény, hogy az ország üvegházhatást okozó gázkibocsátásának több mint fele a mezőgazdaságból származik.
A tiltakozó gazdák azzal érvelnek, hogy az új adó veszélybe sodorja a kisvárosokban működő állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságokat és az adónem bevezetésével gazdaságuk eladására kényszerülnének. Az is felmerül az ellenérvek között, hogy a nagyobb adóterhek hatására a gazdaságok a szomszédos országokba települnének és ott nagyobb környezeti terheléssel tudnának csak működni.
Új-Zéland 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet, ehhez viszont jelentősen csökkenteni kellene a mezőgazdaságban tartott állatok metánkibocsátását.
A zöld célok megvalósítása nem csak az új-zélandi állattartókat sújtja. Becslések szerint 1,3 millió szarvasmarhát kellene levágni Írországban ahhoz, hogy elérjék az uniós éghajlati célokat, a holland pénzügyminisztérium az agrárminisztériummal közösen pedig arra terjesztett javaslatot a kormány elé, hogy a szarvasmarha állományt 30 százalékkal kellene csökkenteni.
Az állattartás területén várható drasztikus változásokkal és nehézségekkel a hazai állattenyésztőknek is szembe kell nézniük, hiszen 2030-ig 32%-kal kell csökkenteni az állattartás okozta környezetvédelmi terhelést.
Hogyan lehetne már most változtatni?
A precíziós gazdálkodás és az ehhez kapcsolódó digitális megoldások javítani tudnak a gazdaságok működésén és segítenek felkészülni a változásokra. A digitális megoldások bevezetésével a gazdaságok minden tevékenységét folyamatosan megfigyelik a szenzorok, így átlátható és mindig elérhető információ gyűjthető a tartási környezetről, az állatokról és a takarmányról, a nyert adatokat pedig különböző matematikai modellek segítségével dolgozza fel és értékeli a rendszer.
A TELEPFELÜGYELET.HU által kihelyezett szenzorok az istállótérben az állatok jellemzőit, a tartásteret és az állattartással és termeléssel összefüggő folyamatokat, pl. az ammóniasűrűség mértékét mérik, valamint a termelőgépek és a különböző berendezések működését is folyamatosan figyelik és segítenek a trágyakezelés rendszerét hatékonyan, a környezetvédelmi előírások szerint kialakítani és felügyelni.
A TELEPFELÜGYELET.HU rendszere kiemelten segíti az állattartó gazdákat, gazdaságokat, hogy az ammóniakibocsátás területén is segítséget kapjanak és megvalósíthassák a hatékony és a környezetet kevésbé terhelő, tehát fenntartható gazdálkodást.