DRASZTIKUS AMMÓNIACSÖKKENTÉSI ELŐÍRÁSOK! VAJON MAGYARORSZÁGON IS TÜNTETNEK MAJD AZ ÁLLATTARTÓK?

Hatalmas a felháborodás Hollandiában, ahol az állattartók tiltakoznak a várható új környezetvédelmi szabályozások bevezetése ellen. Hollandia - bár területét tekintve kicsi - a hetedik legnagyobb állatállománnyal rendelkező ország az EU-ban. Az ország viszonylag kis területű, de mégis sokan foglalkoznak állattartással, így itt található a legnagyobb állattsűrűség. Ritkítani kell az állatállományt ahhoz, hogy a szükséges környezetvédelmi előírásoknak megfeleljenek, azaz az ország ammóniakibocsátásának nagymértékű csökkentését csak így tudják elérni.


Ezzel a nehézséggel a hazai állattenyésztőknek is szembe kell nézniük, hiszen 2030-ig 32%-kal kell csökkenteni az állattartás okozta környezetvédelmi terhelést.

Az állattartás károsanyag kibocsátással is együtt jár, hiszen a trágya vizelettel keveredve ammóniát, egyfajta nitrogénvegyületet bocsát ki, amely az állattenyésztés és a mezőgazdasági termelés során a talajba és a folyókba, tavakba jutva - nagy mennyiségben - károsítja a természetes környezetet.



Hazánkban az előrejelzések szerint 2035-re a mezőgazdasági kibocsátások fő forrásai – a mezőgazdasági termőföldek (47%) mellett – a haszonállatok emésztése (32%) és a trágyakezelés (18%) lesz. A 2018-tól 2035-ig tartó projekciók alapján a szektor kibocsátása 14%-kal fog emelkedni, amelyet az állatállomány növekedése eredményez. (Forrás: ITM Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia).

Fontos szempont most már, hogy az állattenyésztésben is minél nagyobb szerepet kapjanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a klíma- és környezetvédelmet, továbbá az állatjólétet szolgáló intézkedések. Magyarország mezőgazdasága számára klímapolitikai szempontból az állattenyésztéshez kapcsolódóan a digitalizáció és precíziós állattenyésztés fejlesztése és az állattartó-telepek, valamint a trágyakezelés korszerűsítése tehát kiemelt jelentőségű fejlesztési cél.


Az 1990 és 2016 között a mezőgazdasági termelés szerkezetében bekövetkezett változások hatással voltak a mezőgazdasági eredetű ammónia-kibocsátás szerkezetére is. Míg 1990-ben a sertéstartás volt a legjelentősebb ammóniaforrás, 26%-os részesedéssel a mezőgazdaságon belül, addig 2016-ra 14%-ra csökkent ezen ágazat kibocsátáshoz a hozzájárulása. Így 2016-ban a szervestrágya-kijuttatás volt a legjelentősebb szennyezőforrás 26%-kal. Ezt követte a műtrágya-kijuttatás és a szarvasmarhatartás 19%-kal, majd a baromfitartás 15%-kal, és csak ezután következett a sertéstartás 14%-kal.



Az állattartás emissziója alatt az istállóban és a trágyatárolás, valamint a szerves trágya kijuttatása során keletkezett emissziót, azaz levegőterhelést értjük. A szervestrágyázásból származó emisszió 41%-a a szarvasmarha ágazatból származik, 28%-a a baromfitartásból, és 25%-a sertéstartásból. A kijuttatott szervestrágya ammónia-kibocsátásának 70%-a szilárd trágyából ered, 30%-a hígtrágyából, utóbbinak a 2/3-a sertés hígtrágya és 1/3-a szarvasmarha hígtrágya. (Forrás: AM – Országos Levegőterhelés-csökkentési Program – Mezőgazdasági Alprogram 2019-2030).


Mint ismeretes, az állattenyésztést érintően az ammónia és a metán rendelkezik a legjelentősebb környezeti terheléssel, és a légköri szennyezők között ezek járulnak hozzá leginkább a klímaváltozás előidézéséhez és fokozásához. Az állattenyésztés közvetlenül legjelentősebben a trágyatároláson, trágyakezelésen keresztül járul hozzá a kibocsátáshoz.

Hogyan lehet jobban csinálni?


A precíziós gazdálkodás során folyamatos információgyűjtés történik a környezetről, az állatokról és a takarmányról, a nyert adatokat pedig különböző matematikai modellek segítségével dolgozza fel és értékeli a rendszer. A TELEPFELÜGYELET.HU által kihelyezett szenzorok az istállótérben az állatok jellemzőit, a tartásteret és az állattartással és termeléssel összefüggő folyamatokat, pl. az ammóniasűrűség mértékét mérik, valamint a termelőgépek és berendezések működését is folyamatosan figyelik. A mért adatokat, feldolgozás után, online elküldik bármilyen mobileszközre vagy számítógépre. Az információk folyamatos monitorozásával a gazdálkodók ellenőrizhetik az állatok és a tartástér megfelelő állapotát, szabályozhatják a hűtést, a fűtést, a szellőztetést vagy a takarmányellátást az istállókban. Nyomon követhetik a tartástérben működő összes gép működését, így például a takarmánykezeléshez szükséges berendezések biztonságos működését. Ha bármelyik működési folyamat közben meghibásodás történik, a rendszer riasztást küld az illetékesnek, így azonnal be tud avatkozni és elkerülhetőek lesznek a veszteségek.


Trágyakezelés


A helytelen trágyakezelés és kijuttatás esetén a talaj és a vizek nitrogén- és foszfor-, valamint a levegő ammóniaterhelése veszélyes mértékben megnőhet, továbbá a trágya szántóföldi kijuttatása számottevően hozzájárul a szennyezőanyagok levegőbe és vízbe történő kibocsátásához. Sokféle eljárás ismert, amelyek alkalmazásával csökkenthető az állati trágyából származó ammóniakibocsátás. A trágyakezelés, azaz a trágya összegyűjtése, tárolása és hatékony felhasználása központi szerepet kap a környezetvédelmi előírások betartása miatt.

A TELEPFELÜGYELET.HU rendszere kiemelten segíti az állattartó gazdákat, gazdaságokat, hogy az ammóniakibocsátás területén is segítséget kapjanak és megvalósíthassák a hatékony és a környezetet kevésbé terhelő, tehát fenntartható gazdálkodást.


Fejlessze velünk telephelyét, hogy megvalósuljon az Ön gazdaságában is a fenntartható és igazán hatékony termelés!