A szarvasmarhák számára megfelelő életfeltételek és a gazdaságilag hatékony mennyiségű tej termelése érdekében elengedhetetlen a jó minőségű és kellő mennyiségű ivóvíz biztosítása. A víztermelés, az itatás és a különböző vízigényes tevékenységek szenzoros (táv)felügyeletével az állatjólét és az üzemszerű működés mellett a fenntarthatósági szempontok is kézben tarthatóak.
A szarvasmarhák életfunkcióinak és termelőképességének biztosításához a tartás során folyamatosan biztosítani szükséges a jó minőségű, és az állomány méretéhez igazított mennyiségű, ivóvíz tisztaságú vizet. Ha az állat nem jut elegendő, vagy megfelelő minőségű vízhez egész “működése” felborulhat, keringési, mozgásszervi és termékenységi problémák lépnek fel, és mindezek miatt a tejtermelő képesség is jelentősen visszaeshet. A tehén vízszükségletének nagyobb részét az ivóvízzel, kisebb részét a takarmánnyal veszi magához. A vízfogyasztást az állat adottságai (testtömeg, életkor, laktációs periódus) mellett jelentősen befolyásolják a külső, tartási körülmények is. A megfelelő itatás, fél takarmányozás - tartja a mondás. Vagyis az állatnak látszatra, ízre és kémiai állapotra is tiszta, iható vizet kell biztosítani, ami nélkülözhetetlen a megfelelő táplálékfelvételhez is. Lényeges továbbá, hogy az állatnak igénye szerint legyen lehetősége inni. A tehén sokkal rosszabbul viseli a vízmegvonást, a nem megfelelő itatási körülményeket, mint a takarmány esetleges hiányát, vagy rossz minőségét. Előnyösebb szabad felületű itatókat, vályúkat telepíteni. Minthogy az állat vízigénye a tömegtakarmány fogyasztásakor és a fejést követően jelentősen nagyobb, ilyenkor különös figyelemmel kell lennünk a rendelkezésre álló itatók elérhetőségére, töltöttségére. Kifejezetten ajánlott a fejőházhoz, a le- és felhajtó úthoz is itatókat telepíteni, hogy az állatok már ott elérhessék a számukra szükséges vízmennyiséget. Azokon a telepeken, ahol a TELEPFELÜGYELET.HU vízmennyiség mérési megoldását is használják egyértelműen látható, hogy az állatok - ahol lehetőségük van erre - azonnal isznak a fejést követően, útban vissza az istállójukba. Egy tehén átlagos vízfelvétele 50-60 liter, de egy nagyobb testű és jótejű állat akár 90-100 liter vizet is megiszik egy nap. Ez a mennyiség változhat a takarmány nedvességtartalma és a tejelőképesség függvényében.
Különböző figyelmeztetések, riasztások állíthatók be a TELEPFELÜGYELET.HU rendszerében, ami alapján az esetleg vízhiányt okozó műszaki hibák és a nem megfelelő mennyiségű fogyasztás is tetten érhető.
A szarvasmarha annyi vizet iszik, amennyire szüksége van, és nem pazarolja azt. A tehén 1 liter tej “elkészítéséhez” kb. 3.3 liter vizet fogyaszt. Ugyanakkor a tej előállítása ennél jóval több vizet igényel. A teljes termelésre vetítve 1 kg tej előállítása kb. 900 liter vizet igényel - magában foglalva a takarmány előállítás és a teljes gazdálkodás becsült vízmennyiség igényét is. Bár a termeléshez felhasznált víz nem kell, hogy teljes egészében ivóvíz legyen, részben lehet újrahasznosított, “szürkevíz” is - az istállók öblítéséhez, az állatok nyáridőben való párásításához - ez a mennyiség ezzel együtt is számottevő. Egy adott telep vízfogyasztására nemcsak azért szükséges odafigyelni, mert ennek - hacsak a helyi, saját tulajdonú kút nem fedezi a teljes igényelt mennyiséget - komoly költségkihatása van, hanem azért is, mert a vízkészletek mennyisége és minősége sem végtelen.
A vízfogyasztás valósidejű felügyeletével megelőzhető, hogy kiürüljenek az itatók, de elejét lehet venni a műszaki meghibásodásból, vagy emberi gondatlanságból adódó vízveszteségnek is. Már meglévő vízórák távolról leolvashatóvá tehetők, és új vízórák beszerelésével láthatóvá és követhetővé tehetők a még nem mért részfogyasztások is (pl. csak az itatók, a párásító rendszer, stb.). A víznyerő kutak és trágyakezelő rendszerek berendezései - szivattyúk, keverők, szeparátorok, stb. - működésének érzékelők segítségével való távfelügyeletével pedig a közvetett vízfogyasztás és a teljes vízgazdálkodás is nyomon követhetővé válik akár távolról is. Továbbá megteremti a vízgazdálkodás optimalizálásának lehetőségét, ami nem csak gazdasági előny, de környezetvédelem szempontjából kötelesség is.
Nyári időszakban, és ez már hazánkban is inkább az április-szeptemberi időszakot jelenti, a külső hőmérséklet növekedése, de különösen is a hő- és páratartalom indexben kifejezett hőstressz mértéke igen jelentős mértékben befolyásolja, növeli az állatok vízfogyasztását.
A TELEPFELÜGYELET.HU istállóklíma felügyeleti megoldása méri és jelzi az istálló, ill. az istállón belüli területek hőmérséklet-, páratartalom indexét (THI), ami alapján részben megelőzhető és kezelhető a hőstressz. A megfelelő árnyék, légmozgás biztosításával, a páratartalom lehetőségek szerinti kézben tartásával jelentősen védhető az állomány a hőstressz káros hatásaitól, megakadályozható a tejtermelés visszaesése. Odafigyeléssel, a már rendelkezésre álló, távolról is elérhető mérési technológiák alkalmazásával tehetünk azért, hogy pazarlás nélkül, csak a szükséges mennyiségű elektromos energiát és vizet használjuk, ami nem csak környezet védelme miatt, de profittermelés szempontjából is fontos.