ÖSSZEADÓDHATNAK A HŐSTRESSZ NEGATÍV HATÁSAI

Ha az állat hőtermelése és hőleadása között felborul az egyensúly, hőstresszről beszélünk. A tejhasznú tehenek sokkal érzékenyebbek a hőségre, mint a húshasznú szarvasmarhák, illetve a tejtermelés szempontjából magasabb genetikai képességű állatok jobban ki vannak téve a hőstressz veszélyének, mint a kevesebb tejet termelő társaik.


Nagy változékonyság figyelhető meg az egyes fajták és egyedek szintjén is az állatok hőtűrő képességében, illetve a környezet változásaira adott válaszában. A környezeti tényezők közül a tartástechnológia jelentősen befolyásolhatja a hőstresszel szembeni érzékenységet.


Több kutatás is bizonyította, hogy hőstressz idején jelentősen csökken a tejtermelés mennyisége. A tej mennyiségének csökkenése és összetételének megváltozása jelentős gazdasági kárt okoz az ágazat számára. A hőstresszre védekezésül a napi szárazanyag felvétel csökkenésével reagálnak a tehenek, ezáltal jelentősen csökken a tejtermeléshez szükséges energia és tápanyagok rendelkezésre állása. A hormonháztartás egyensúlya felborul, aminek eredményeképpen a tejelválasztásért felelős prolaktin szintje is változik a vérben.

Ilyenkor megfelelő hőmérsékletcsökkentő intézkedéssel a termelési és a reprodukciós veszteségek csökkenthetők.



Tévhit, hogyha véget ér a meleg időszak, azonnal megszűnik a hőstressz hatás. Sajnos a hőstresszes időszak a melegebb idővel elkezdődik és még akkor is fennállnak az általa okozott negatív hatások, amikor hidegebbre fordul az időjárás, hiszen az állatok szervezetét ért hőstressz hatások összeadódnak és innentől kezdve folyamatosan hatnak rájuk és ezáltal a termelési mutatókra is.


Éppen ezért rendkívül fontos a megelőzés, azonnal fel kell ismerni és be kell avatkozni, amikor elindul a hőstresszes időszak, hogy ne okozzon nagyobb bajt az állatállományban.

Fontos tisztában lenni azzal is, hogy az egyes hőstresszes időszakokban mennyi időt tölt el az állat, hiszen minél hosszabb ideig van kitéve a negatív hatásoknak, annál nagyobb terhet ró az állatra, ezáltal jelentősen csökkentve tejtermelő képességét.


A gazdáknak komoly kihívást jelent, hogy mikor és mennyi ideig ventillálják az istállót. Ilyenkor segíthetnek a tartástérbe kihelyezett szenzoraink, amelyek valós idejű adatokat szolgáltatva és riasztásokat küldve azonnal értesítik őket, ha melegebbé vagy párásabbá válik a telephely hőmérsékelete, mint ahogy adott időszakban ez optimális lenne. A telephely megfigyelésével pontos adatok és információk birtokában, gyorsan és kényelmesen be tudnak avatkozni, ha probléma merül fel, így megakadályozhatják, hogy nagyobb károk és veszteségek keletkezzenek az állatállományukban.